Home Characters Contacts More blogs

2014. szeptember 10., szerda

#13. - Bolond vagy Harry, amiért olyan lányba szeretsz bele, aki már foglalt!

Dear readers
Ne haragudjatok drágák, amiért késtem egy napot a résszel.:/ Tegnap miután hazajöttem az iskolából tanultam, utána pedig egy kis családi program és este pedig már be se kapcsoltam a gépem. De most itt a rész, remélem vártátok, és tetszik! Nagyon köszönöm a negyvenegy feliratkozót, átléptünk egy kerek számot, ami nagyon nagy wooow -ot követel magának.:D Köszönöm, hogy ennyien vagytok, és, hogy követitek Alexa és Harry történetét.:)♥ a Tizennegyedik rész íródóban van, igyekszem befejezni jövőhétre.(: Köszönöm a kommentet és a három pipát!♥ Jó olvasást Babies!:*♥xx.
Patricia F.

/Take Me Home turné, 1. koncert/

2013. február 25.
Hihetetlen szerencsésnek mondhatom el magam. Mégis hány srácnak adatik meg, hogy világsztár legyen? Hány fiúnak van még több millió és millió rajongója? Rajtam és bandatársaimon kívül. Nem soknak, nem igaz?
A hatalmas színpadon állni a srácokkal, énekelve, úgy, hogy közben a rajongóink is velünk együtt kántálják a dalokat… Egyszerűen hihetetlen érzés! És hihetetlen ez az egész!
- Áá, ez rohadt jó volt, hiányzott már! – ugrik a hátamra Louis, miközben izzadtan a színpadról masírozunk az öltözőnkbe, ahol letusolhatunk, és átöltözhetünk mielőtt a backstage –be, mennénk a rajongókhoz.
- Mikor is lesz a következő srácok? – néz hátra Zayn.
- Holnap – nevet Liam, aki legelöl megy és benyit az öltözőnkbe.
- Srácok, ez baromi jó volt! – pattan fel a kanapéról Alexa és rögtön megöleli Liamet. – Ügyesek voltatok! – megy tovább Zaynhez.
- Louis, most már leszállhatsz!
- Mi? Nem, én jövök! – kiált hátulról Niall és felcsimpaszkodik Louisra, nekem meg megrogynak a térdeim.
- Srácok… - nyögöm, és majdnem összeesek.
- Fiúk, szálljatok le Harryről! – nevet Alexa. Elbotorkálok a kanapéig, és arra lerogyok, a srácok meg természetesen rajtam terülnek el, engem összenyomva. Alexa, ha jól láttam, nevetve lefotózott. – Senki nem akar ölelést? – biggyeszti le alsó ajkát, de azért a csintalan mosoly ott bujkál ajkain.
- De én csókot is! – pattan fel rögtön Niall és barátnője karjaiba veti magát. Próbálok nem felordítani, idegesen lelökni magamról Louist és nem lecibálni Niallt az én barátnőmről. De Harry, ő nem a barátnőd!
- Héj, Niall különleges bánásmódban részesíted, ami velünk szemben nem fer. Én is ugyanolyan smacizós ölelést akarok! – száll le rólam Louis és durcásan összefonja kezeit. Felhallatszódik Alexa csilingelő nevetése, mely betölti a szobát, és akaratlanul is mosoly szökik az arcomra.
- Én is kérek ölelést és puszit! – mondom vigyorogva és felülök, majd a hajamba túrok. Aztán megcsap a szagom – mert, hogy ez szag – és elhúzom a szám. – De ezt majd fürdés után beváltom! – állok fel és megyek a fürdőbe, Liam pedig követ. Rögtön levetem magamról az izzadt pólómat, és a gatyát is lerugdosom magamról, és a földön köt ki, csakúgy, mint a pólóm. Az én kupacomra dobja Liam is ruháit, majd az alsómat is leveszem. Nincs értelme szégyenlősködni, mind fiúk vagyunk, tudjuk, mi van odalent. Fogok egy törülközőt, felakasztom a törülközőtartóra, elveszem a tusfürdőt és beállok a kabinba. Megindítom a vizet, és alá állok, majd állítgatom egy ideig, míg tökéletes nem lesz tökéletes, majd szemeimet lehunyva csak állok és élvezem a meleg víz érintését a testemen, közben meg össze tudnék esni. Hallom, ahogy Liam is megnyitja a csapot, majd berontanak a többiek hangos röhögés közepette. Felismerem Louis visítós, Niall édes, Zayn dörmögős nevetését. Nincs erőm megkérdezni, hogy min nevetnek ennyire, így csak hallgatom őket. Majd a többi csap is működésbe lép, és egy percre csönd száll a szobára, és ránk is, de csak egy percre, mert Louis vonyítós nevetése újra felhallatszódik. Elmosolyodom, majd úgy döntök, hogy elkezdem samponozni a fejem, miközben azon gondolkozok, hogy Liam mindjárt elkezd dúdolni. Mindig énekel, vagy fütyül, dúdol, ha fürdik. És most is így történik, mert el is kezd dúdolgatni az I Would –ot. Közben alaposan megmosom a hajam, majd tusfürdőből nyomok a tenyerembe, és behabozom magam alaposan, hogy végleg eltüntessem a szagokat. Leöblítek magamról minden vegyszert, elzárom a csapot és törülköző után nyúlok. Megtörlöm a testem, a derekam köré tekerem a törcsit és kiszállok, majd fogok még egyet a hajamnak. Tudom, ez kissé lányos, de mind így csináljuk, és a hajam is megérdemli a törődést. Miután átdörzsölöm, előveszem a hajszárítót, és a fiúk nevetése mellé, felhangzik plusz robajnak a hajszárító zaja. Nem sokára csatlakozik Liam, majd Niall is, Louis és Zayn tovább tollászkodik a függönyök mögött. Felbőgnek a hajszárítók, előkerülnek a hajzselék, lakkok, és minden, ami kell. Rájövök, hogy a tiszta alsómat kint hagytam, így egy utolsó simítás a hajamon és megerősítve a derekamon a törülközőt kiindulok. Az ajtóban bizonyosodok meg róla, hogy Alexa kint ül a kanapén, telefonját bújva, majd mikor meghall, felnéz mosolyogva, szemei elkerekednek, majd abban a minutumban elönti a fejét a forróság, és tiszta piros lesz, mint egy paradicsom, vagy én.
- É- én csak kint hagytam a- az alsóm… - mondom dadogva, és az öltöző fülkémbe rohanok. Magamra rántom a függönyt, és úgy döntök, nem megyek ki addig, amíg a fiúk is kint nem lesznek. Megfordulok, leveszem magamról a törülközőt és fogom az alsóm, majd gyorsan magamra húzom. Aztán belém csap a tudat, hogy tulajdonképpen baromi jó, ami történt, hisz’ látott, majdnem meztelenül, és most, hogy így látom magam a tükörben nem nézek ki rosszul. Akár ki is mehetnék így alsóban enni, vagy inni, vagy a telefonomért, vagy akármi.
Csábos mosolyt öltök magamra, a hajamba túrok, majd elhúzom a függönyt és kilépek a hideg kőre. Felszisszenek, és gyorsan a puha szőnyegre rohanok, miközben érzem magamon átható pillantását, és hallom halk kuncogását. Aztán a hosszú, finomságokkal teli asztalhoz sétálok, és elveszek egy banánt, majd megfordulva az asztalnak dőlve kezdem kibontani, beleharapok, Alexa meg még mindig figyel, és mikor felpillantok, pont a szemeibe, rögtön elkapja a tekintetét, a fejét is elfordítja, és biztos vagyok benne, hogy elpirul. Dingdingding. Bingó! A banánnal gyorsan végzek, így fogok egy fürt hatalmas szemekkel ellátott szőlőt, és levágódok mellé a kanapéra, közben pedig a számba dobok egy zöld szemet.
- Mm, kérsz? – nyújtom felé kedvesen, mire ő egy erőltetett mosollyal megrázza a fejét. Piszkosul zavarban van. – Legalább több marad nekem – vonok vállat vigyorogva, és most már őszinte mosoly kúszik ajkaira. – Na, milyen volt a koncert? – kezdeményezek beszélgetést.
- Isteni! Szerintem nagyon- nagyon jó volt! Annyira édesek voltatok a rajongókkal, és annyi ember eljött…
- Igen, rengetegen voltak – emlékezek vissza mosolyogva. – Én is remekül éreztem magam! Alig várom a következőt!
- Holnap ugyanitt, ugye?
- Igen. Na és neked mikor is kezdődik pontosan a turnéd?
- Március öt, Oakland.
- Huh, egyből a közepébe – lepődök meg.
- Hát igen – von vállat. – Én nem tudom melyik okoska találta ki… - kijelentésére felnevetek, és újabb szőlőszemet veszek a számba. Közben azon gondolkozom, hogy vajon mi eltudunk –e menni az övére, de nem sok ugrik be a márciusról.
Egy ideje csend van, vagyis csak a fürdőből hallanak ki zajok, de ránk csend telepszik. Nem kínos csend, hanem olyan, „én eszek, ő meg hallgatja a rágásomat” csend. Na, jó, elő kéne rukkolnom valami témával!
- Hé – jut eszembe, és felülök, ő pedig rám kapja a fejét, kedvesen mosolyog.
- Mi az?
- Megkaphatnám az ölelésemet? – kérdezem aranyosan mosolyogva, mire felnevet, lerakja a telefonját és szinte a nyakamba zuhan. Én is nevetni kezdek, és derekát átölelve szorítom magamhoz, míg ő kezeit a nyakam köré fonja. Pont, mint az álomban, mikor csókolózunk.
Beszívom hajának kellemes citromos illatát, és bár még nem éreztem lányon ilyen citrom illatot, nagyon tetszik. Egyik kezemet óvatosan a hajához érintem, majd végig simítok a hátán, és én örökké ölelném így, de lassan elenged és visszaül mellém, a térdére könyököl és próbálja nem mutatni, megint mennyire zavarba hoztam. Ekkor kiront Niall a fürdőből, és kettőnk közé veti magát, nem tudom, hogy arra a pici helyre, hogy tudott befurakodni, de engem szinte majd lelök a kanapéról, lábai az ölembe helyezkednek, míg az ő feje Alexa ölében van és mosolyogva néz fel rá.
- Hé, helló – köszön vigyorogva és felnyújtózkodik az arcához, majd pusziban részesíti, de ekkor Alexa elkapja a fejét, és megcsókolja, én pedig rögtön elfordítom a kobakom. Keserű szájíz költözik a számba, arcom fintorba borul, hasam görcsbe rándul, lábaim automatikusan visznek az öltözőfülkémbe. Lerogyok a benti kis fehér bőrfotelbe, karcomat kezeim közé temetem, és próbálok nem visszagondolni az előbb történtekre. Az egyik pillanatban engem ölelget, a másikban pedig a barátját csókolgatja. Bolond vagy Harry, amiért olyan lányba szeretsz bele, aki már foglalt!
*
- Harry!! – ugrik a nyakamba Gemma, én meg nevetve ölelem át a derekát. – Annyira jó volt öcsi! Olyan büszkék vagyunk rátok! – nyom puszit az arcomra, majd leszáll rólam, és megáll előttem. Szemei csillagnak, édesen mosolyog.
- Köszi, Gemma! – húzom magamhoz nevetve. Ekkor a backstageben sorakozó rajongók felvisítanak, az én arcomon meg még szélesebb mosoly terül el. Látom, ahogy a többiek is üdvözölik a családjukat, így én is odamegyek apához és anyához, akik szorosan magukhoz ölelnek, és elmondják, hogy mennyire fergeteges volt a koncert. Utána néhány securitis kiküldi a szülőket, így egyedül maradunk a pár VIP jegyes rajongóval, én pedig egyből kiszúrom azokat a lányokat, akiknek én adtam jegyet. Feléjük veszem az irányt mosolyogva, ők pedig mikor látják, hogy feléjük tartok, még szélesebben vigyorognak.  A legkisebb lány, akit a minap vigasztaltam, kilép közülük és megáll előtte, én pedig ölelésre tárom karjaim. Szégyellősen, a karjaim közé bújik, én pedig felnevetek, és végig simítok a hátán.
- Köszönjük Harry! – suttogja fülembe, és óvatosan, puszit nyom az arcomra.
- Örülök, hogy el tudtatok jönni! – mondom neki, majd átkarolva a kicsit, fordulunk a többi lány felé. Mind könnyes szemekkel bámulnak ránk. – Tetszett a koncert?
Az egy magasabb, szép, kerek arcú lány is odajön, és megölel, majd a többiek is, így ellepnek.
- Az nem kifejezés Harry! Nagyon jó volt! El sem hiszem, hogy ilyenben volt élményem! Örökre halás leszek! – mondja egyikük.
- Na, akkor ki akar képet?
Előkerülnek a telefonok, és fényképezőgépek, vakuk, villanások mindenhol, majd a képek után, aláírást is adok.
- Menjetek oda többiekhez is nyugodtan, viszont nekem is tovább kell mennem! – súgom a kicsi fülébe. – Elárulod a neved? Vagy, valami elérhetőséget, például twitter? Bekövetlek!
- Nincs twitterem! – rázza szomorúan a fejét. – De a nővéremnek van! Amúgy Hallie a nevem – mosolyog aranyosan, és a nővére felé fordul. – Mads! – rángatja meg a kezét, aki felénk fordul. – Írd le Harrynek a twitter neved!
- Csak, hogy be tudjalak titeket követni – mosolygok rá, ő meg majdnem sírva fakad, és egy papír fecnire, remegő kezekkel, leírja nekem. – Köszi! Na, menjetek oda bátran a többiekhez is, nem harapnak! Ja, és el nem menjetek köszönés nélkül! – bököm meg Halliet, aki vigyorogva bólint és kézen fogja a testvérét, én pedig felegyenesedem, és Louis mellé sétálok, pár lányhoz. A backstage után, elköszönök Halliektól, majd rögtön lépek fel twitterre bekövetni Hallie nővérét. Nagyon aranyos kislány, szeretném velük felvenni a kapcsolatot.
Visszamentünk összeszedni a cuccainkat az öltözőbe, Alexa, és a szüleink, pedig kint várnak minket az autónál. Természetesen Niall most mutatta be a szüleinek Alexát, amit volt szerencsém végig nézni és hallgatni. És még jó pofát is kellett hozzá vágnom! Kerestem közben Gemma tekintetét, hogy legalább ő nyújtson nekem egy kis támaszt, ami meg is kaptam. Persze utána, az ideges suttogást, miszerint el kellene árulnom nekik, mit érzek, most is megkaptam, de még mindig, ugyanúgy hidegen hagy. Nem mondhatom el nekik, és kész! Most is megkértem Gemmát, ahogy szintem mindig ezer alkalommal, hogy tartsa a száját, ő pedig újra megígérte, hogy nem szól egy szót sem. Ez legalább bíztató.
- Héj Hazz, ki voltak azok a lányok, akikkel olyan sokáig ott voltál? – csapódik mellém Liam és kedves mosollyal fürkész.
- Ó, egyik nap, mikor jöttem ide, akkor velük találkoztam, aztán kicsit kérdezgettem őket, és megtudtam, hogy nem tudnak eljönni koncertre. Akkor kellettek a jegyek, és megköszöntem nekik, hogy eljöttek.
- És a kislány? Velük volt? – kérdezi a másik oldalamról Zayn.
- Igen.
- Aranyosak voltak.
- Ó, igen. Cukik.
A fülkémbe megyek és sporttáskába beleseprek minden ruhám, majd a fürdőbe caplatok, hogy elrakjam a hajszárítóm. A vállamra akasztom a nagy táskát, majd a fürdő után elveszek két csokis kekszet és még egy fürt szőlőt az asztalról, és várom a többieket. Nem is lepődöm már meg, mikor Louis hisztizve vágtat össze vissza, hogy hova rakhatta a telefonját, majd megáll, és rájön, hogy a farzsebében van. Na, igen, nem is Louis lenne, ha egy ilyen jelenetet nem vágna le az öltözőben, indulás előtt. De mi így szeretjük.
- Hé, srácok, indulás! A kis tesók már türelmetlenek – tűnik fel mellettem Paul.
- Én is kis tesó vagyok, és elég türelmetlen, szóval gyerünk!!
- Mindjárt, mindjárt, csak a haj lakkjaim!
- Zayn, most csak dobj mindent a táskádba, és majd rendbe rakosgatod őket otthon.

- Jó – hangzik a válasz, majd fél perc múlva kicaplat a folyosóra Zayne is, Paul, pedig lámpaoltás után, becsukja az ajtót. 

2 megjegyzés:

  1. Jujjjj ez megint nagyon jó rész lett! ♥♥ Remélem összejön Hazza és Alexa!!!☺☻☺ És a törölközős rész... :'DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!:)☺♥ Hát majd meglátjuk!(; Hihi:33

      Törlés